Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
6 éve | Knoll Viktor | 0 hozzászólás
Egy tökéletes világ volt, hol álmomban éltem én…
Madár szállott karámra, egy elhagyott hegy tetején.
Kristálytiszta patak partján kutyáink boldogan fürödtek,
Birkák körüle legelésztek, ezzel a csendet törve meg!
Nem tudták ők még mi az félelem és szenvedés,
Világ végén ember híján, ezen érzés oly kevés!
Faházunk szegletében gyermekünk édesdeden gügyögött,
E tetején boldogságban macska család nyüszögött.
Eresz alatt fészekben hat kis fecske önfeledten csivitel,
Várják már a nyarat, mi sose ért fel semmivel.
9 éve | Kovács Erzsébet | 0 hozzászólás
Hogyha egyszer
Hogyha egyszer majd,
elmúlnak a rossz napok,
hogyha egyszer majd
feledem a bánatot,
hogyha egyszer majd,
úgy érzem boldog vagyok,
ha lesz kiért, ha lesz miért
megváltozom.
Hogyha egyszer majd,
megfogod a két kezem,
hogyha egyszer majd,
megértem a lényeget,
hogyha egyszer majd
szeretem az életet,
ha eltűnik a félelem
talán boldog leszek.
|
|
11 éve | Babinszki Tamás | 6 hozzászólás
Remény
Elmém rejtett zátonyán,
mihez magam sem férek,
hideg téli éjszakán
álmokat mesélek.
Minden házba benyitok,
minden kunyhót nézek,
messze űzlek csúf titok,
ábrándot regélek.
Vágyak csontos magvait
óvón fogja kezem,
kihűlt rügyek csonkjait
csókkal élesztgetem.
Ócska láncon lógó
elfeledett álmok,
lelkek mélyén tátongó
búval betemetett árkok.
Keserűség faragta
levedző rút sebek,
mik a fényből harapva
új reményt teremtenek!
62 éves lettem én -
"meglepetés e költemény"
ejnye
bejnye:
egy játék, mely csekélyen
e konyha egyik szegleten
nekem
nekem.
62 évem hova lett
s a sok évi kereset
Hová,
Hová?
Lettem volna óvónő,
vagy tanítóként egy kitűnő
csekély
remény.
De nem lettem, mert egyetlen
célért tettem az életem s
mindent
oda.
12 éve | vilhelem margareta | 0 hozzászólás
Bár lassan felettem elszállnak az évek,
De szívemben fiatal maradok,
Bár lassan már csak remélek,
De szívemben fények ragyognak
Már lassan csak te érted élek,
De lelkemet kecsegtetik,
A szívemben kigyúlt fények,
A szerelem ábrándjai.
Bár lassan felettem elszállnak az évek,
De a szerelmes gondolatok,
Új életet kezdenek bennem,
És újra lángra lobbanok.
Üdítsd fel szerelmes szívemet,
Jöjj hozzám kedves,
Nyisd meg lángoló szívemet ,
És hozz új megihletést.
12 éve | zsoldos zsóka | 8 hozzászólás
Rád gondoltam, csöndes ház Hol a magány, ajtót ráz Kintről, csendnek kopogtat, Hol meg bentről ropogtat Bútort, képet, perceket Kvantot kántál, s terceket Messze vagyok, ám tudom Ott lesődsz a kulcslyukon Ó, hű társam, bús magányom Kuporogsz a kihűlt ágyon Reméled, hogy visszatérek, és Majd mindent elmesélek Most, semmit nem ígérhetek Csak, számlálom a perceket Ölbe ejtem két kezem Nem sírok, nem vétkezem Éltetem, (tán’), hiú reményem Sikerül majd visszatérnem
12 éve | vilhelem margareta | 0 hozzászólás
2010-09-12 13:38:17, vasárnap | ||
Csöndes asszonyi szívemben, Összeesik minden remény, Hallgatom halk dobogását, Mert a szív egy örök rejtély. Csöndes asszonyi szívemben, Mind csak csodákra várok, Életem legszebb álmaiban Mind csak te rád vágyok. Testem lüktet, szívem balga, Borzongok a gondolatra, Hogy szerelmem kitárjam, Megalázzam, eláruljam. Csöndes asszonyi szívemben, Téged látlak elmerengve, Szerelmemet csitítgatom, Nem engedem, hogy nyomot hagyjon. |
13 éve | Pócsai András | 0 hozzászólás
Mikor minden könnycsepp elfolyt,
én várok rád nagyon.
A szívem érted lüktet,
és nincs mit sajnálnom.
A lelkemet eltörted,
olyan lassan, de összefort.
Mi ketten voltunk egyek,
és a vége is rossz volt.
Oh, oh, ha tudnád..
Oh, oh, ha tudnád.
Az életem, csak egy véletlen.
A szenvedés, mi hozzá menekült.
A fájdalom, mi lüktett,
Minden napra nehezült.
De ha kérhetem, légy a végzetem.
Gyere adj még egy esélyt.
Hogy ha lélegzem, fogd a két kezem.
Ne engedd, csak adj reményt.
Adj még reményt..
14 éve | Vincze László | 0 hozzászólás
Álmodozás
Álmot szőni, reménnyel,
Gondolni a jövővel,
Nektár cseppen idővel.
Elképzelni mit tegyél,
Sose add fel a reményt!
.
Boldog névnapot minden Ágnesnek!
14 éve | Babinszki Tamás | 0 hozzászólás
A végtelent járom magányomban,
Lehetetlen,eltökélt szándékom,
Egyre csak hajt,keresve hogy hol van,
Rég elveszett, égi ajándékom
Segítség helyett,rút kacajt kapok,
Gonosz kezek földhöz láncolnának,
Nem értik, náluk mért kopogtatok,
Bennem csak egy vén ostobát látnak
Talán majd megértik,ha rálelek,
Önként fogom adni mindenkinek,
Azt,ami miatt nem neheztelek,
Egy szebb világot álmodó hitet!
14 éve | Kardos Győző | 0 hozzászólás
Egy hajléktalan hete...
Hétfőn reggel, mikor az ember felkel,
Munkába menne, ha lenne! És kedve?
Talán még volna, ha szólna valaki:
Gyere dolgozni velem szaki! De nem.
Néma csend, egy szál munka sem.
Kedden már minden rendben,
Már nem vagyok egyedül.
Valaki rajtam jókat kacag - derül.
Ugye nem gondolod komolyan,
Hogy lesz munkád, mint olyan?
Hé pajtás, eljött a szerda - rajta!
Talán ma sikerülhet valami.
14 éve | Vincze László | 4 hozzászólás
Vincze László
Pillangó búcsú
(variációk)
CSupa–csupa virág, s mámor a zöldellő rét,
Utolsó meleg sugarát küldi a Nap szerteszét.
Hófehér szirmokon egy kis pillangó táncol,
A búcsú tánca ez, búcsúzik az öreg nyártól.
Annak idején, amikor az első röptét szállta,
Nagy-nagy örömmel járt virágról-virágra.
De eljött a komor ősz, hideg szelek fúnak,
Rohanva vágtatott el a kettőcske hónap.
Harmath Jozsef 13 órája új blogbejegyzést írt: Tűnődés---
Harmath Jozsef írta 13 órája a(z) Látogató blogbejegyzéshez:
szép gondolat menet ,de olyan szomorú,,,nagy baj van?
Tóthné Simonics Ildikó 1 napja új blogbejegyzést írt: Látogató
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás