Varga Zoltán üzente 11 éve
Kálmán!
Köszönöm véleményét! Nincs szándékomban magyarázni a verseimet, ezt se. A versnek az az értelme, amit adnak neki. Ugyan nem idéztem pontosan, de ezt egy nagy francia költő (XIX. századi) mondta. Ha nem érintett meg, vagy kevésbé, az sem gond. Keresem az új kifejezési módokat, ami magával hozhatja azt is, hogy nem sikerül.
Üdv:
Zolika
[Törölt felhasználó] üzente 11 éve
Zoltán!
Ütem című versed számomra érdekes. Nem érzem benne a fiatalos lendületet.
Persze magyarázni könnyű, de nem tudom, hogy mikor e sorokat írtad mire gondoltál.
Üdv: Kálmán
Szabó Rita üzente 12 éve
Varga Zoltán üzente 12 éve
Kedves Rita!
A formához is társulhat gondolat, érzelem, én már kipróbáltam ezt a módszert is. Az érzelem, a gondolat szükséges, de nem elégséges egy jó vershez. Valami plusz is kell, amit nehéz körül írni. A költemény nem csak a lélek tükrözője, hanem lenyomata a tudatnak, az ösztönnek, és egy csipetnyi játékosságnak is, szerintem. Nem akarok tudálékosnak tűnni, csak ez a véleményen. Abban egyet értek Önnel/veled (tegeződünk?), hogy a líra, a vers igazi, hangsúlyos születési helye a lélek.
Üdv:
Zoli
Szabó Rita üzente 12 éve
Zoltán köszi a választ. Szerintem ha írunk ne a közönségnek írjunk, ám belülről jön a lelkünkből annak adjunk szabad utat, s a gondolatok már megszülettek s szavak formájában úgy is formába öntődnek, így születik a vers nem de?
Üdv R.
A forma az már hozzá társulhat.
szép napot.
Bakonyi Ferencné üzente 12 éve
Kedves Zoltán! Igen! Ütemes, fiatalos, játékos- játék a szavakkal-helyre tesz, de nekem érzelemmentes.De így jó! Különbözőek vagyunk, különböző inditatásból írunk, de írjunk! Ez a lényeg! Várjuk a következőt! Üdv: B. Ili
Varga Zoltán üzente 12 éve
Szia Rita!
Köszönöm kedves, elismerő hozzászólását, tanácsát megfontolom! Mindenképpen arra törekszem, hogy minél inkább fejlődjek, van még hova. Az írás közben nem lehet parancsolni magamnak, ezért nem is gondolok eközben egyik emberre sem, hogy tetszeni fog-e, vagy sem. A megalkotott mű természete az, hogy akad akinek bejön, és akad akinek nem. Szerintem sokkal jobb egyedinek lenni és inkább kevésbé sikeresnek lenni, mint hogy beszürküljön az ember, de dícsérjék.
Üdv:
Zoli
Szabó Rita üzente 12 éve
Talán próbáld meg úgy írni a verset, hogy lazábban írsz. Attól még, ha nem túl szigorú formát adsz neki, még vers marad a vers. Persze ügyelj a formára, de a gondolataidat lazábban engedd, és ha nem koncentráltsz a túl szigorú formai követelményekre, akkor születhetnek még egyedi alkotások,....
na most lehet hogy bonyolult, de szerintem érted mit akartam. szerintem próbáld ki.üdv
Szabó Rita üzente 12 éve
Talán próbáld meg úgy írni a verset, hogy lazában írsz. Attól még ha nem túl szigorú formát adsz neki, még vers marad a vers. Persze ügyelja formára, de a gondolataidat lazábban engedd, és ha nem koncentráltsz a túl szigorú formai követelményekre, akkor születhetnek még egyedi alkotások,....
na most lehet hogy bonyolult, deszrintem érted mit akartam. szerintem próbáld ki.üdv
Szabó Rita üzente 12 éve
Kedves Zoltán, kitűnő forma, az erőteljes formához való igazodás talán nem mindenkivel érezteti a mondanivalót, mert az átlag olvasó a kötetlenebbséghez van szokva....na most nem biztos hogy mindenki érti,
de nekem nagyon tetszik a versed. Én ilyet nem tudok írni...bár néha nekem se értik mit akarok. ....
többször végig kell olvasni a versedet, mnél tovább olvasom annál jobban érthető.
Túk szigorúformai kötöttség....de ennek a stílusnak ez a lényege szerintem.
valami ilyesmi
Varga Zoltán üzente 13 éve
Kedves Kálmán!
Köszönöm a gondolatait! Nekem kicsit más a véleményem, de ez így van rendjén. Azokat a verseket kedvelem igazán, ahol meg kell küzdeni a mondandóért, de ugyanakkor a többrétegűség ellenére azonnal felsejlik, megcsap a hangulata. Szerinem a vers nem matematikai egyenlet, aminek egy egzakt megoldása van. És számomra fontosabb az aura, az egyediség, mint a közlés "kényszere".
Üdvözlettel:
Varga Zoltán
Szabó Kálmán Szilárd üzente 13 éve
Kedves Zoltán!
Nehezet kérdez. Ha vers elemző lennék, mindent bele tudnék magyarázni. Ahogy a Nagy költő mondta, mikor a riporter fejtegette a verse mélységeit: "gondolta a fene!
Persze nekem is vannak kicsit (?) szürrealista soraim (pl. "Ami megmarad belőlünk"), de azokból - remélem kiolvasható amit mondani szerettem volna.
Eddig azért nem tettem fel, mert "kikaptam" a sok komor, borúlátó versért.
Összegezve: mindenről mindenhogyan lehet írni, de "át kell jönni a mondani valónak. ...és annak egyértelműnek kell lennie. Ha mindenki mást olvas ki belőle, az akár egy dadaista alkotás is lehet (felcsapod a szótárt és ráböksz egy magyar szóra, leírod, újra kinyitod és ismét véletlen szerűen kijelölsz egy szót stb.).
Természetesen ez nem elmarasztaló kritika akart lenni, csak egy szerény vélemény. Velem is megtörtén hajdanában, hogy egy erdélyi fiatal költő verseit nem értettem, ma már viszont igen ( Markó Béla: A szavak városában c. verseskötet hiv.:http://markobela.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=7&p=58#70)
Üdv. szksz
Varga Zoltán üzente 13 éve
Kedves Kálmán!
Köszönöm hozzászólását! Bármelyik vers annyit üzen, amennyit az olvasó kiolvas belőle. Csak egy kérdésem lenne, Ön szerint miről szól ez az írás?
Üdvözlettel:
Varga Zoltán
Szabó Kálmán Szilárd üzente 13 éve
Van, ahol a tartalom megöli a formát, itt átfordult a helyzet: a forma tette hidegre a tartalmat (pl: "nem volt amatőr/hidd el ama tőr/ melyet a mattőr/tartott kezében/virág mezében." - formailag jó, a tartalma igazi blődli).
Flammerné Molnár Edit üzente 13 éve
Farkas Attila üzente 14 éve