video1.0Network.huhttp://network.hu/Kimondhatatlan. Reményik Sándorceciliabukkihttp://network.hu/ceciliabukki<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://amatorversirok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=497220&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://amatorversirok.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://amatorversirok.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=497220&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://amatorversirok.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345511
Reményik Sándor
Kimondhatatlan
Borong, borong a mélyben valami,
A versem nem bírja kivallani.
Kísér, kísér tűnt tündér-hangulat:
Anyámmal - a gesztenyefák alatt
Jártunk, a Fellegváron - mély avar -
Ó, mennyi fényes gesztenyét takar.
Egy halvány asszony és egy kisgyerek,
És őszi fák közt zord épületek.
Katona-házak. S messzebb, gondolom:
A rettentő puskaporos-torony.
De nincsen robbanás, csak zizzenés,
Halk hervadás, aranypermetezés.
E hangulattal mit is akarok?
Alig melegít és alig ragyog.
Talán csak járnék künn az avaron,
A régi gesztenyéket akarom.
Hogy hídról hintsem a Szamosba mind,
S lássam, a hullámokon hogy kering.
Lássam, hogy viszi a víz lefelé,
A Tisza felé, a tenger felé.
Talán nem is akarok semmi mást
Csak egy multból jövő símogatást.
Csak kapcsolódni holt Anyám kezével
És játszani a fényes gesztenyékkel.
1934 október 23http://vds.network.hu/clubvideo/4/9/7/_/497220_72832_2.jpg8060497220