Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Alföld
Lágy szellő kergetőzik a Rónaság dombjain
Megállva, megpihen a féltő, s ölelő karjain
Éled ez a világ, tavaszt hoz az édes déli szél
Lelkem, mint az ébredő természet enni kér
Alföld, édes Alföld, hisz oly régen láttalak
S hallhattam madárdalt, a vén akác alatt
Rég csókolta arcomat az a hűs keleti szél
Rég láttam hogyan hull, az utolsó falevél
Azóta már zöld subát húzott a kopasz táj
Újra legelész megannyi tarka-barka nyáj
Madár hangját hozza a suttogó Tisza vize
Felkapja a szél, s elviszi nagyon messzire
Hallom zúgni templomunk síró harangját
Hívja a nyugodni vágyót, az elveszett fiát
Elcseréltelek téged, a harangok városára
Hová hajdan, Petőfit is elhozta még álma
De hát mégis oly sokszor haza vágyom én
Szemem nyugtatva, a kelő Nap peremén
Messziről jöttem én, hol születtek álmaim
Hol sírtam, nevettem, s öleltek a karjaim
S még mindig álmodom, párnám a rónaság
Mielőtt elalszom, Istennek mondok én imát
Érted ébredő alföld, és zsibongó Hortobágy
Hová majd testem tér meg, hol pihenni vágy
Vida Zoltán.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!