Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egymásba forrva,
egymás vérébe folyva,
jött az eszeveszett
őrült lüktetés.
Ilyen fájó gyönyörűséget
még sohasem érezten én.
Mintha vihar tombolt volna a tengeren,
az örvénylő habok magukkal ragadtak engem.
Hagytam, had sodorjon messzire,
és a szellők szárnyán
egy ismeretlen
más világba érkeztem be.
Legszebb érzés, mit ember átélhet,
egy percnyi töredék,
a valóság messze van,
ám a tündérvilág a miénk.
A tenger már nem morajlott,
csendes lett a vidék.
Magadhoz öleltél, és fülembe suttogtad,
nagyon-nagyon szeretlek én.
Nem mondtam semmit, hisz mit mondhattam volna,
éreztem, valami más lett,
mintha körülöttem minden
megváltozott volna.
Fenn az égen a hold
tündértáncot járt,
én tudtam, mi egymásé vagyunk,
és csak ez számított, semmi más.
Kilenc hónap múlva
egy új csillag született.
Fényesebben ragyogott az égen,
mint bármelyik.
Hófehár pólyában fekete gyöngyszemek.
Végre! Megszületett!
Nem sírt fel, nem küzdött, rábízta magát a véletlenre,
azóta már jól tudom, hogy Ő a sors kegyeltje.
Ölembe veszlek,
simogatlak, becézgetlek.
Érezned kell!
hogy nagyon-nagyon szeretlek!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!