Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Réges-régen
Útra kéltem
Keresvén a Fenséges Édent,
Kereshettem,
Mégsem leltem,
Még gyászos égnek mezején sem.
Egyszer aztán,
Egy rút télen
Egy lány szemében Én megleltem,
Ez a lány volt,
Ő volt Éden,
Kihűlt ajkán pihent le vérem.
Ültem ott én,
Gyertyafényben
Fájdalmam síri tengerében,
Árnyaknak zord
Csendes habján,
Angyal szárnyán némán már,
Fel csak fel, égbe szállván.
Kérleltem őt:
Vigyen messze,
Mondja meg, hogy Én miért éltem!
Ő gyászos hangján ezt felelte:
"Hamvak vagytok,
Kik a szélben
Örökkön némán remélnek,
Mígnem aztán aludni tértek."
Álltam ott én,
Sötétségben,
Néma Sztüxnek kihűlt vizében,
Örökkön már,
Kéz a kézben:
Szállunk együtt a csillagfényben.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!