FUTÁS
„Mi is, akiket a bizonyságtévőknek ily
nagy fellege vesz körül, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőpályát,
nézvén a hit elkezdőjére és bevégzőjére, Jézusra, Aki az előtte lévő öröm
helyett – a gyalázattal nem törődve – keresztet szenvedett, és az Isten királyi
székének jobbjára ült.” (Zsidó levél
12:1.
Cseri
Kálmánnak, 38 évvel ezelőtti
konfirmációm
emlékére
„Küzdőpálya,
futás…!” legyinthetnek sokan,
Akik
ezt az Igét olvassák vagy hallják:
„Hát
nem küzdünk nap mint nap számosan,
Míg
mások ölbe tett kézzel, arcukon gúnyos
Mosollyal
nézik ezt? S mi verejtékezve, bukdácsolva
Próbálunk
a kijelölt úton mászva, futva
Közeledni
a célhoz, Isten Országába!”
Jézus
Krisztus ezzel ellentétben Magát adta,
Kijelölve
számunkra az Utat,
Ki
Igazság, Élet Maga,
S
Őbelé kapaszkodva, Tenyerébe bújva
Csak
így juthatunk a mennyei Hazába,
Hol
nem lesz többé halál, félelem, szenvedés,
Hanem
az angyalok kórusába’
Örök
dicséret, Isten Fiának szabadításáért!
Jézus
itt e földön járva saját Magán tapasztalta,
Milyen
az éhezés, szomjazás,
Fájdalom,
hőség, megaláztatás,
Ezért
együtt érez velünk minden kínunkba’,
S
könyörög állandóan, kitartóan Szent Atyánkhoz,
Mint
ki Főpappá lett értünk, erősítve, bátorítva!
Hogyha
megfáradunk, kétségbe esünk,
Elküldi
Szentlelkét, Aki vigasztal,
Újraindít
a nekünk kijelölt küldetésünk
Teljesítésében,
hogy a régi s mai testvéreinkkel
Ő,
mint legnagyobb Bátyánk, egyesíthessen,
Mikor
ítéletet tartani visszajön,
Hogy
részünk legyen az örökké tartó öröm!
2012.
július 28. – augusztus 10.
Sántáné Gegus Sára
Kommentáld!