| |
| |
Itt a ősz ,beköszönt,
kék ég bontja szárnyait,
hullatja a könnyeit
harmatként.
Virágoknak szirmai
beisszák ,s apránként
a napfénynek átadjak,
üzenetet azért ,csak küld,
esőt issza már a föld.
Vándor madárnak nincs helye
országában,minden évben
kopogtat ,csak csendesen,
lerázza a leveleket
a fáknak ágairól,
s üzeni a tavolból :
Jövök, !készüljetek fel
tücskök,ne zenéljetek,
rigó fütye hallkuljon,
s fáknak szine fakuljon.,
leveleknek szinei,
rozsdásoknak nézzen ki!
Virágoknak szirmai,
kezdjenek már hullani!
Csak beköszöntök,
nem sietek.
szöllöfürtök remegjetek,
poharakat töltsetek,
vigadjatok,emberek,
s várjátok a jöttemet
mert a nyár az halkulóban,
én leszek az ur ,azonban
csendes leszek ,igérem,
viharokat kerülöm,
lehet szelektől is óvlak,
és még melegíteni is foglak.
szeressetek engem is
bar a színem az, csak ősz,
elmúlásnak vége nincs ,
szeressetek engem is,
mert mé boldogságot is
hozhatok,, és zokon,
vehetem ,ha nem vártok,,
bar az en szerepem
nem egy átok,nem
nem adhtok semmit sem,
aki nem engedi meg,
hogy hatalmam kimutassam,
s terveimet végre hajtsam,
énekelni szépen tudok ,
a tücsköknek énekét
ami olyan szépen csengett,
egész nyáron ,s boldoggá tett
mindenkit ,aki nyárt szeretett W.B Vilhelem Margareta.
|
|
|
|
Kommentáld!