A férfiak többsége nagy dudás
A múltjukból ragadt még rájuk ez a kis tudás
Vagy inkább tudat alatti
Ha meglátnak egy pár jobb dudát, ni
A szemük furán guvad ki
Kiskorukban, min lógnak, az, az anyucici
Mikoron nagy maflává nőnek, már a női didi
Csüggnek rajta, mint anyja ajkán Attila
Az övékét, elhagyja olyankor némi trilla
Mert a másé mindig kedvesebb lenne
Mintha az otthoni kisebb, vagy netán kevesebb lenne
De, hát ilyen a férfiember, szereti az ismeretlen dudát
A közeli ismeretségért, bejárná egész Pestet, és Budát
Ha ringnak a dudák, kebelbarátok ők
Egyformán szeretnek, minden nőt
Azt se bánják, ha e nők kevésbé kedvesek
A lényeg az, hogy legyenek minél nagyobb keblesek
S, ha életük során meghódítanak egy-egy dudást
Fiaiknak, majdan tovább adják eme tudást
Persze néha, némi túlzásokba esnek
Olyankor, zavartan pislognak, s ide-oda lesnek
Nehogy csorba essék a férfibecsületükön
Ha, az asszony meghallaná, s rúgná őket tökön
Na, nem azon ami, a nyakukra nőtt
De, ugye nem kell felvilágosítanom erről minden nőt
Hogy melyik tökre gondoltam én,
az előző mondatom végén, s nem elején
Bár, nem írtam száz szót, de így is csak egy vége lesz
Ki egyetért velem, az ide a lapomra, egy voksot letesz
Kommentáld!