Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
MESE AZ ÉLETRŐL...
Volt egyszer, hol nem volt,
Talán igaz sem volt.
Fiú meg egy leány,
Úgy imádták egymást.
Az égről sütött le a nap,
Ők nem érezték a sugarakat.
Csak ültek a fák alatt,
Arcuk egymáshoz tapadt.
Szájuk összeért,
De szívükben ott a félsz.
Lelkük egy és ugyan az,
Bíznak, mert már csak az maradt.
Fölöttük ezer madár dalol,
Daluk nem hallják,
Gondolatuk, más valahol.
Beteg a fiú, sír a leány.
De ezt nem látja senki talán.
Szemük egymásra tapad.
Látják-e még holnap ugyan azt.
Vagy a vég oly közel??,
Nincs mese menni kell.
Nap fölé felhő borul,
A lány arca elkomorul,
Ne vedd el őt Istenem??
Tarts még kicsit én nekem.
Hisz oly szép és fiatal,
Élni velem élni akar.
Vagy ha mégis menni kell,
Hát mennyünk együtt
Szépen el.
Míg ő csendben könyörög
A fiú reá könyököl,
Nem bírja már azt a súlyt.
Mi vállára tornyosul
Szája súg még Szeret
De nem hallja senki meg.
Szíve lassan elcsitul,
A tájra is csend borul.
Fejét felkapja a lány,
Átöleli fiúját.
Keze táskába matat,
Üveg csörren, fák alatt
Szellő lebben, illat száll,
Két lelket visz most tovább.
Kicsi gyermek át szalad
A suhogó fák alatt.
Oda ér és így kiált .
Nézd anya Ő alukál
|
|
Vincze László írta 3 napja itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
Vincze László írta 1 hete itt:
Szervusz Józsi! Olvasom a verseidet, kb. mennyit írtál eddig? Régen nagy élet volt itt, rengeteg új verssel. Az élet kissé tovasodort most talán ismét megpróbálhatjuk, ha lesz hozzá elég aktív. tag!
Harmath Jozsef írta 2 hete itt:
én sokat vagyok itt...üdv
Vincze László írta 2 hete itt:
Ha van még valaki írjon!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!