<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{mso-style-parent:"";
margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}
@page Section1
{size:595.3pt 841.9pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;
mso-header-margin:35.4pt;
mso-footer-margin:35.4pt;
mso-paper-source:0;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
MOZES: A Második Eljövetel….
Egyre csak forognak az őrült örvények...
A sólyom nem hallja a solymász szavát.
A lét szétesik, a középpont összeroppan,
s anarchiába süllyedő most a világunk.
Vérfolyam hömpölyög, míg az ártatlanság
szentség-gét aljas kezek fojtják vízbe.
Hitét veszti mind, kit tiszta, ám a legaljasabbak
vad, szenvedélyes áhítatba alámerülőnek.
Valami nagy változás közeledik…
Biztosan a Második Eljövetel közeledik.
A Második Eljövetel. Alig mondatik ki e szó,
s a Világ Lelke máris hatalmas, kaotikus
festményként tárul szemek elé, valahol
a sivatag homokjában egy új hamis Mózes,
sziluettje néz maga elé könyörtelen
tekintettel, akár a nap, kinyújtóztatva lomha lábait,
míg körülötte sivatagi homok felhők cikáznak őrült árnyakként.
A sötétség ismét lehull, ám most már tudom jól,
hogy ötven évszázad kőbe zárt álom csupán lidércnyomásba
fordult át a bölcsőben szunnyadva.
Itt az idő, de vajon miféle pokolfajzat tart
Jeruzsálem és a világ felé, hogy megszülethessen újra…
Kommentáld!