Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Vida Adriennek, Kereszt lányomnak.
Az elveszett szerelemről, barátról, társról.
Milyen igaz az élet csatájában nincs menekvés,
akiket megbántunk vagy megsebzünk, nem kevés.
Vér tapad kezünkhöz s nevünk néha a szégyené,
Ítélkezünk pedig az nem emberé hanem az Istené.
De mindig van némi remény bár néha kevés igaz,
jó attól kiket szeretünk néha egy ölelés, egy vigasz.
Ki majd letörli arcodról azokat az édes könnyeket,
forró ölelésben súgja szerelmem itt maradok veled.
S ha engeded nekem ,örökké fogom majd a kis kezed,
én imaként ezerszer mondom ki naponta a te neved.
Arcukra esőcsepp hull lecsöppen a sáros hideg földre,
s könnyes arcukat boldogan emelik a borús égre.
Hisz nincs olyan szenvedés, aminek egyszer ne lenne
Vége!
2011. március. 13.
Vida Zoltán.
|
|
Vincze László írta 2 napja a(z) Már tudom-- blogbejegyzéshez:
Örülök a versednek! - bár ha égitestről van szó akkor Nap...
Vincze László írta 2 napja itt:
03. 11 talán még van remény?
Harmath Jozsef 1 hete új blogbejegyzést írt: Már tudom--
Vincze László írta 3 hete itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!