Néha egy kedves szó is elég..
Néha egy kedves szó is elég ahhoz, hogy elhiggyünk bármit,
hogy ne lássuk a gonosz mosolyát annak, aki csábít,
Néha győzködni kell magunkat, hogy elhiggyük az igazat,
hogy ne lássunk helyette hamis szavakat.
Néha nem hiszünk abban, miért nemrég küzdöttünk,
S később úgy érezzük magunk ellen vétettünk.
Néha csak egy dallamból tudjuk, mi szól nemsokára,
S érezzük már az ütemet, táncolunk bizonytalanul meg-megállva.
Néha el hisszük, amit a szívünk súg, de az eszünk nem hiszi,
S fájdalmaknak a lelkünket kiteszi,
Néha változtatnunk kell a sorsunkon,
hogy az életnek ne kelljen, balféknek soroljon.
Néha le kell nyelnünk a fájdalmat, mit más okoz,
S elviselni, ahogy képzeletben felpofoz,
Néha vissza kell mosolyognunk a színjátékot folytatva,
hiszen tudjuk, ugyan ilyen hamis az ő mosolya.
Néha pedig lépnünk kell, ha úgy érezzük, eltipornak,
Ha úgy érezzük lelkünkkel rútul elbántak,
Néha a könnyeinket szabadon kell engedni,
Hagynunk kell, segít a fájdalmat eltűrni.
Néha el kell, fogadjuk, amit a sors előre megírt,
Szomorúan elfogadni a szomorú hírt,
Néha ki kell állnunk az igazunk mellett,
Ha másnak ez nem is nagyon kellett.
Néha azért eltöprenghetnénk, mit miért teszünk,
hogy igazán szeret-e még a szerelmünk,
Néha másnak is kell hagyni, hogy érezzen,
S nem a saját akaratunk ráerőltetni, egész véletlen...
Kommentáld!