Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Lassan hulló könnyek csendje,
Semmi sem marad mi itt tartana,
Alszom tovább?
Vagy az átmenet csendje,
Mikor széthullanak a keretek,
Melyek a káosznak formát adnak,
Mi lesz azután?
Mikor elég minden szenvedély
Önnön tűzében. Mi vár rám?
Amikor összeomlanak a perifériák, jönnek-e a szférák?
Árnyak csendje a homály, mely álom s nekünk az élet.
Elménk szakadása, a megbomlott elemek rendje?!
A dallam mi vagyunk, de elménk benne a disszonancia.
Sötét önhittségünk torz látomása,
Hogy e-formánkban istenek vagyunk.
Nem!
Ha így van, pusztuljunk!
Ha egy nézőpont nem az egység, akkor torzít!
Saját látásunk-önmagunk vagyunk!
Gátlásaink páncélnyakörvként szorítják el
Tőlünk az érzelmi átélés egészé tevő erejét.
Sötét tér ahol szürke árnyak kavarognak,
Sötét vágybilincs halmaz.
Forgásuk elsodorja az élet fényét.
Vágy, gondolat, jövőkép, nosztalgia.
Minden legyen, csak ne legyen a ma!
Megnemszületett gondolatok,
Dimenziók csalfa kavargása.
Soha nem születnek meg!
Beteljesületlenség, lényed igazi vámpírja!
A megosztottság labirintusa!
Hazugság! Fénytelenség!
Önmagunk nélkül álom az élet.
Elkezdetlenül ér véget.
2005-11-21 MEA
|
|
Vincze László írta 3 napja itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
Vincze László írta 1 hete itt:
Szervusz Józsi! Olvasom a verseidet, kb. mennyit írtál eddig? Régen nagy élet volt itt, rengeteg új verssel. Az élet kissé tovasodort most talán ismét megpróbálhatjuk, ha lesz hozzá elég aktív. tag!
Harmath Jozsef írta 2 hete itt:
én sokat vagyok itt...üdv
Vincze László írta 2 hete itt:
Ha van még valaki írjon!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!