Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
... az öreg bácsi elcsúszott, elesett,
Mellette tova sietett a közömbös tömeg.
Nem akart senki segíteni,
Főleg a földre térdepelni.
Talán szívüktől latyakos, sáros lábnyomukat,
Mint fertőt hordták az előttük álló útra.
A bácsi szatyrából kigurult a sok kincs,
Ijedten nézte, mint akinek mása sincs.
Szinte már szégyellte magát,
Csak ült a földön, fázott,
"Mit csinálsz te vén bolond?
Nem látod az emberek dolga, mily fontos?"
Majd két gyerek szaladt oda,
Talán testvérek voltak, vagy felebarátok,
Egyikük a kincset szedte szatyorba vissza,
Másikuk a bácsit segítette, öreg kezét fogta.
Ő megkönnyebbült mosollyal felállt,
Tisztogatta magán a szőttest,
Régi volt már, most még saras, piszkos is,
De ember tudott benne maradni.
Szatyrában matatott, két almát húzott elő,
A gyermekeknek adta; "Tudjátok? -mondta,
Akik erre jártak, már túl felnőttek,
De látom, bennetek él még a Felebaráti Szeretet.
Hirtelen elkomorodott, a földet bámulta,
Nagy, piros csoki szív hevert a földön;
A csomagolás megmaradt, belseje apró darabokra tört.
A kisebbik gyerek észrevette, odaszaladt felvenni,
Tessék hazavinni, az unokája így is örül majd neki.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!