Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Faragott keresztként feszül mellemnek a szó, szeretlek.
megkopott, színtelen virág, a varrásnál kifeslett.
Foszladozó rongycsomóként csüng ajkadon.
Levegőben rekedt, lebeg súlyosan, hagyom.
Az igazi ok elveszett valahol, miközben,
egy szomorú lány nézett rám a tükörben.
Kettőnkért magamból mind többet adtam neked,
de feledett valóm most gennyes tályogként reped.
Mára hová lett lényegem? Nem tudom.
azt mi lett belőlem, szégyellem, s unom.
Szeretsz? Ugyan kit? Tudom, hogy nem engem!
Idegen lányt alkottál, hiú önkívületben.
Van ki rejti, dédelgeti, majd féltőn adja át,
van ki nyíltan kitárja lelke minden ablakát.
Van ki sosem mondja, de feláldozza magát ha kell,
van kinek szíve zöldellő sírhant, fedi halotti lepel.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!