Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Árva fűszálra lebben
egy tűzpiros pillangó,
ámuló szememben tükröződő
kis kertlakó.
Hártya vékony szárnyán a minta
ezer szivárvány,
önfeledten nézem , mint a
ma született bárány.
Hűs vizű tónál, bólogató
zöldellő páfrány,
Szálegyenes derékkal áll,
akár egy kőbálvány.
Hőségben az út izzadtsága
fekete kátrány,
fűzfák fehér csillogása
mesebeli látvány.
Hatalmas kabóca száguld épp
őrült cikkcakkban,
egy sor menekülő hangya halad
az árnyékban.
Híd mentén, azúrkék ég alatt,
öreg fa suhog.
Szerény, békés táj,
a völgyben friss patak felbugyog.
Mérges galóca szíve a magánytól
megszakad,
harmat könnyet sír kalapja
karimája alatt.
Este a városka tetőit
fürdetik lámpák,
fáradtság felhője árnyékolja
a hold arcát.
Mélyzöld mohával benőtt sejtelmes
bástyák fölött,
csőrében szalmaszállal,
kis füstifecske köröz.
Lány szalad arra jókedvűen,
törékeny virág.
Fénylő szeme ragyog,
lábánál totyogó libák.
|
|
Vincze László írta 3 napja itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
Vincze László írta 1 hete itt:
Szervusz Józsi! Olvasom a verseidet, kb. mennyit írtál eddig? Régen nagy élet volt itt, rengeteg új verssel. Az élet kissé tovasodort most talán ismét megpróbálhatjuk, ha lesz hozzá elég aktív. tag!
Harmath Jozsef írta 2 hete itt:
én sokat vagyok itt...üdv
Vincze László írta 2 hete itt:
Ha van még valaki írjon!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!