Himnusz a szeretetről…
A szeretet nem ítél,
És nem köt meg másokat.
A szeretet nem minősít,
és nincs benne semmi áldozat.
A szeretet nem vádol,
és nem táplál múlandó érzéseket.
A szeretet létezik, van,
és nem tűr korlátokat.
A szeretet az, ami éltető tűz,
és a szíveinkből minden rosszat elűz.
A szeretet semmihez nem mérhető,
Mindenki számára nagyon is elérhető
Nincsen mértékegysége, nincs súlya.
De egy percig sem tudnánk létezni nélküle.
Nem az a fontos, hogy bennünket,
Miért és mennyien szeretnek.
Hanem, hogy mi szerethessük
a körülöttünk lévőket.
Szeretni annyi, mint elfogadni másokat,
Amitől a világ fent marad.
Ezért csak a szeretet az egyetlen erő,
Olvastam, valahol ezt már sokat,
De így élni lehet? Vagy mégis áldozat?
Ha mindez nem a szívedből fakad,
Ne várd, hogy találsz majd barátokat.
Minden mit ember álmodhat,
a szeretet, ami mindent megváltoztat.
Barátok, világ, szeretet.....
Te is így élsz, ha magadat szereted.
Ha magadat is szereted,
Árad belőled a szeretet.
Árad, árad, mint a víz és a tűz,
De látnod kell, hogy ez nem elűz,
hanem mindent elöntő éltető tűz.
Megtisztul tested, lelked, szellemed,
és már másra nem vágysz csak szeretettre.
Nem mondanod kell ezt,
hanem cselekedned.
Nem szállóige ez,
hanem maga az életszükséglet.
Szeretet ez nem néhány betű,
Amit papírra vetünk,
Ez fogalom, amit mindenhol elszórok.
Olvastam, valahol, sokszor és sokat,
Mégis nem értek meg másokat.
Ha a szeretet nem áldozat és anyag,
és ha a világ ettől fent marad,
Miért nem szeretünk Másokat?
A szeretetben nincs gömbölyű, kicsi és nagy,
a szeretet maga hatalmas és nagy.
Jóság, szépség, boldogság,
Ez a szeretet hull majd Rád.
Ez az érzés ad szép éveket.
Ha gondod van, ne vegye el kedvedet,
Gondolj rá, mi a szeretet, szeretet, szeretet.
Régóta ez tart életbe engem is,
Barátaim tanúsítják ezt sok éve nekem.
Ezért hálám és szeretetem.
Kommentáld!