Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Vincze László
.
Magány?
Rám rontott a magány,
Ideért a bősz ellenség!
Tétovázom gyáván,
Ám látom nincs segítség.
Csak fekszem, majd ülök,
Semmibe mered tekintetem.
Kínt sem érzek, tán megőrülök?
Avagy csak mindezt tettetem?
Részeg…
Részeg vagyok, pedig nem is ittam!
Ittam, de csak fénylő tekinteted.
Tekinteted, mely megbabonáz, s átjár,
Átjár és átkarol csodásan.
Csodásan, de sejtelmesen,
Sejtelmesen és a csontomig hatol.
Ki vagy Te, látomás, vagy angyal?
Angyal, ki bűnéért velem lakol?
Elment
Rögvest jövök, – akkor, ezzel búcsúzott.
Ide-s tova ennek már vagy ezer éve.
Tárt ajtómon rozsda, becsukni nem tudom.
Álmomban azonban, mindig visszatér ebédre.
Csalogat, hív és búgja: „szeret”.
Súgja, örökké a tiéd leszek.
Kacagását hallom,
Aztán felébredek… egyedül.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!