Víz
Valamikor, réges-régen
fenyőágak sűrűjében.
hegygerincek oldalában,
született egy kis patak.
Vize, mint az azúr, tiszta,
Csordogált, s a hegy csókolta.
Ölelgette, melengette.
Csobogását is szerette.
A csermely szelíden mosta
partját, folyammá duzzasztva.
Ha nagy esők jöttek sorba,
nőttön nőtt a patakocska.
Patakpartján, egymagában.
Játszott egy lenhajú lányka.
Olyan volt a csöppség szeme,
mint a folyó kristálytiszta vize.
Ahogy karján babáját ringatta,
Édesanyja altatódalát dúdolta.
Feje fölött elrepült egy csóka,
s rászállt egy ágra a folyóra.
Egy ideig a kis lányka nézte,
folyó sodra milyen messze vitte,
s mily' sebesen viszi a madarat.
Aztán szeme valamin megakadt.
Lent a folyó kavicsos medrébe,
mélyen alussza álmát, a folyó kincse.
Csillogó, villogó csillámlása,
a kislányt teljesen elkápráztatta.
Vajon mi lehet az, egy gyémánt?
Vagy kristály, talán egy talizmán?
Ó, bár megszerezhetném !Szegény
özvegy édesanyámnak vihetném.
Olyan régen ettünk, valami finomat.
Ha elvinném neki, délre hús is akad.
Mindig csak csupasz kenyér van,
néha hozzá hagyma, zsír egy falat.
Miközben ezen gondolkozik.
kezecskéje a sekély vízbe mártózik.
De hiába nyújtózik utána. Sajna.
Nem éri el, bárhogy is akarja.
Milyen mély a patakunknak az alja.
Hogy hozom fel, teszem a markomba?.
Mindenképp kell, nem lehetek gyáva!
Feldereng anyja boldog, büszke arca.
Ahogy hajol, mélyen az aljára,
folyó sodra magával ragadja.
Viszi egyre könyörtelen árja.
Nem tekint le a szegény árvára.
Szegény, apró, törékeny gyermeknek,
nem kegyelmez a nagy víz istene.
Hömpölygő, tajtékzó áramlása.
Lehúzza medrének legaljára.
Édesanyja otthon egyre csak várja.
Ma végre húst sütött vacsorára.
Nem érti, hol lehet az ő báránykája.
Mígnem elvetődik a folyó partjára.
Pataknak partján kis cipellőre lel.
Mellette gyermeke babája hever.
Keresi lánykáját, hívja szólogatja.
Feleletet neki, csak a szél susogja.
Üvöltve rohan a gyilkos patakba.
Gyermeke életét nem adhatja vissza.
Átkozott az élet, kegyetlen, mostoha.
Megbomlott elmével fullad a folyóba.
Kapcsolódó bejegyzések:
Gyermekkorom szép emléke!
Kurca parti nyugalom
Szemlesütve
Szigetlakó