A kis szoba....
.
Mikor a háborúnak vége lett éhség
és nyomorúság töltötte be az életet.
Sok kis történet egyik szomorúbb mint
a másik,elvásott emberek kínlódásait.
Guttemberg tér legszebb épületében
harmadik emeleten kis cseléd szoba,
Lakója fiatal nő akinek csak arra futotta
száműzött sorsa jutatta oda.
A szobában nem vólt más csak egy
ágy és egy kis szekrény, két lépés
vólt az ágy előtt,lámpa a mennyezeten.
ablaknélkül,barna ajtó, kulcs a zárban.
Akik kiadták:,valamikor gazdag emberek
vóltak kiket a társadalom kitagadott az
inség kényszerítette őket,lassan feladni
mindent ami még tartott.
Aki kibérelte:,fiatal,szépséges leány vólt
ő ugyancsak valamikor jobb világot látott
akit a sors megtépázott,beérte a kis
szóbával szerelme gyakori láttával
A szerető:, ki gyakran oda látogatott,
boldogsága határtalan vólt,alig
várták,
hogy együtt legyenek,mint két galamb
csak egymásnak éltek....
S mikor kettesben vóltak túlsok szó nem
hangzott,érzelmeik kihasználtak minden
pillanatot,vágyaik túlszárnyaltak minden
képzeletet,szerelmükkel egyé lettek.
Évek múlván az idő vihara szétsodórta
őket,a kis szoba üresen maradt.Később
jött valaki, kibérelte a szobát s egy új
történetet kezdtek írni,kik lakták a szobát
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar