Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1 hónapja | K. Sylvia | 0 hozzászólás
"- Ne hagyj itt! Ne menj el!" - kiáltott a lány,
s sűrű, fájó könnyek peregtek le arcán.
"- Maradj velem kérlek! Legyél most erős!" -
bár szívében tudta, lejárt az idő.
Nézte szerelmének, halovány arcát,
hallotta utolsó, halk sóhajtását.
"- Ó ha tehetném, meggyógyítanálak,
szívem szerelmével visszatartanálak."
De már nem tudott segíteni rajta,
elrabolta tőle a halál angyala.
Olyan messze, távol vitte el magával...
Ő pedig küzködhet a kínzó magánnyal.
"- Szerelmem, lelkemnek egyetlen virága!
Hogy éljek nélküled ebben a világban?
Vágyom, hogy ölelőn karodba zárj,
s elsuttogd újra, a szíved szavát."
Borús fenn az égen a felkelő nap.
Nem tárja széjjel a fénysugarakat.
Talán még bús is, ahogy a lány,
és siratja vele, szíve fájdalmát.
Meghalni könnyű, hisz közel az ég.
Odafenn Isten oltalma véd.
De maradni itt a földön nehéz.
(Magányos szíve hasadni kész)
Ráborult halott szerelme keblére,
s elindult ő is az végzet mezejére.
A halál angyala visszanézett rá,
s karjaiba véve vitte is tovább.
Amint felért a két szív az égbe,
úgy mosolygott a nap a világ tükrébe.
Hisz odafenn a kettő egyé is vált
ahogy a nagykönyvben megírva állt.
|
|
Vincze László írta 1 napja a(z) Már tudom-- blogbejegyzéshez:
Örülök a versednek! - bár ha égitestről van szó akkor Nap...
Vincze László írta 1 napja itt:
03. 11 talán még van remény?
Harmath Jozsef 1 hete új blogbejegyzést írt: Már tudom--
Vincze László írta 3 hete itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar