Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kis fehér ház, a városszéli utcasoron.
Gyönyörű zöld sziget volt egykor az otthonom.
Kis kertben fodrozódtak az illatos rózsák.
Bokor alatt lapulva játszottunk bújócskát.
Pillanatképként emlékszem a nyarakra,
mint elhalkuló, kedvesen lágy dallamokra,
Metszőollót csattogtató nagymamámra,
mintha mindig mérges lenne az unokákra.
Suttogva mesélnek a lombok, szép időkről,
a láthatárig aranyló búzamezőkről.
Még érzem a föld illatát zápor után.
A világ kinnt rekedt, túl az utca sarkán.
Vissza mennék, hol hajam lobogott a szélben.
Magas házakat látok az egykori réten.
A hideg kövek között nem lelem otthonom
a beton befedte csodás gyermekkorom.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar