Amatőr szinten hobbiból szeretnék verseket írni. Még sehol nem volt lehetőségem őket megmutatni, és ezáltal visszajelzéseket kapni róluk. Kérlek fogadjátok az első próbálkozásomat.
Görbe tükör
Emberek: nagy barmok,
kis egerek!
Ti, kik nem mertek lenni semmi egyebek,
Csak mit magatok előtt láttok,
A vágyott celebek,
Vagy épp ellenkezőleg,
De mindig csak szerepet
Vesztek fel, s játszotok.
De az igazat nem láthatod,
Hisz a szereped mögé bújtál,
S ráfogod, hogy a sors diktál,
Vagy épp azt hiszed, te vagy a rendező.
De mondok most neked egy meglepőt:
Az életed nem nézheted,
Mint filmekben a képeket
Magukban egyedül,
Csak ha a fénye rávetül
Azokra, kik téged kísérnek,
Kik benned hinnének,
Bármi történjék is,
melletted lennének.
De téged már ez sem érdekel,
Csak nézed a képedet,
S fényezed énedet,
Remélve, hogy te írod mesédet.
De közben életed másról sem szól,
Mint a sok kis kacatról,
A hazug média iparról,
Egy csalárd álomvilágról.
Közben a családod,
És mind, aki volt barátod,
Eltörpül mellette,
Értékük már rég elvesztve
S egyszer csak
felébredsz,
Félve keresed a helyedet,
De azt már sehol sem lelheted,
Hisz ki fontos volt, már rég elment.
Hát fogadd meg
tanácsom,
Ésszel építsd fel világod,
Remélem ezt egyszer te is belátod,
Hisz ezt a görbe tükröt neked állítom.
Kapcsolódó bejegyzések:
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar
Kép a falon