Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Hajléktalanok
Álmodik a nyomor
odakint a padon.
Egyre többen vannak,
szerte a világon.
Kiben nincs akarat,
örök vesztes marad.
Ha nem fogják kezét,
elveszíti mindenét.
Gondolnak e néha,
a kedves családra.
A boldog napokra,
a már fájó múltra.
Jó lenne azt tudni,
mi jár a fejükben.
Lelkükben kószálni,
emlékeket lelni.
Ott élnek Ők ahol,
álmodik a nyomor.
Hiszik hogy szabadok,
odakint a padon.
A nyári nap melegét,
könnyebben viselik.
De ha eljön a tél,
az borzalom nekik.
Elég rájuk nézni,
látni a szenvedést.
Egy fájó nap után,
álom ad enyhülést.
Ételt- mit megesznek,
kukában keresnek.
Ital a gyógyszerük,
az élet elemük.
A nyári nap után,
jön majd hideg tél.
Álmodik a nyomor,
már nem a padokon.
Metrók, aluljárók,
várótermek hidak.
Elbújnak vigyáznak,
ne hogy megfagyjanak.
Egoisták lettünk,
önzők az emberek.
Elmennek mellettük,
semmit nem tesznek.
Lenézik, megvetik,
nem értik, nem hiszik.
Embernek sem veszik,
hisz lelkük sincs nekik.
Ha volna is lelkük,
akkor sem tennék meg.
De azért vannak még,
jó lelkű emberek.
Szívükben akadnak,
szerető érzések.
Érzelemmel teltek,
és nem közömbösek.
S ha örökké égne,
a szeretet fénye.
Többé nem álmodna,
a nyomor a padokon!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar