Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Monoton létben
sorakozó pillanatok,
mint rokkakerékben
az egyforma tengelyek,
úgy halad az idő,
bár az évek
egybeolvadó végtelen
folyást eredményeznek.
Az unalmas egyformaság
alig villant fel egyedit,
nem lehet találni drágakövet!
Pedig az egyéni, a személyes
tulajdonság kincset rejt.
Az emberiség tagjai
egymást másolják,
lám szériazene üvölt
a tágas térben,
ifjú lányok és fiúk
széria ruhában feszítve
szériatáncot lejtenek.
"Ami egyedi, az különc!"-
mondják, s lehurrogják.
Csak a szériavilág
az, mely érvényesülhet.
Hol van hát a kincs?
Hol az egyéni érték?
Hol vannak a
személyes jegyek?
Valószínű: mindnek
nyomaveszett, mert
átadták végleg a
szérialétnek az összes
maradék helyet.
|
|
Vincze László írta 3 napja itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
Vincze László írta 1 hete itt:
Szervusz Józsi! Olvasom a verseidet, kb. mennyit írtál eddig? Régen nagy élet volt itt, rengeteg új verssel. Az élet kissé tovasodort most talán ismét megpróbálhatjuk, ha lesz hozzá elég aktív. tag!
Harmath Jozsef írta 2 hete itt:
én sokat vagyok itt...üdv
Vincze László írta 2 hete itt:
Ha van még valaki írjon!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar