Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Átléptem a küszöbön, nincs vissza út.
A tegnap sarát most lerázom,
fagyba indulok, tisztán, valami új felé,
belül még csak parázs, és én fázom.
De tűz kell, hogy legyen, idővel,
lángoló, vad, szenvedélyes,
olvadt jég lesz minden könnyem,
szemembe csillag gyúl majd, fényes.
Átgázolok a mocsáron, kín, gyötrelem
nehezíti minden léptem,
vérem visz előre, hol a Nap kel,
mert erős bástya az akarat, úgy érzem.
De agyamba fészket rak a félelem,
ragadozó karma kételyt vés belém,
az ismeretlen magas fala tornyosul,
mint akadály lép a jövő elém.
Valami elkezdődött, a fal ledől,
izmom feszül, inam szakad,
arcomra ül ezernyi gondolat,
egy hang kiált: csak add magad.
Senki nem segít, ne várd.
Egyedül mész, tüskék marnak beléd,
lépted botlik az út göröngyén,
véres nyálat fröcsögnek feléd.
Vas bakancsok taposnak rám,
miden hol bűzös mocsár,
lehúzna, hogy döglegyek,
de én mégis megyek.
Megyek a Nap felé,
hol minden fényes, kisimulnak a ráncok,
mosolykönnyek ragyognak,
és virágok nyílnak, meg valóra vált álmok.
|
|
Vincze László írta 1 napja itt:
02. 16 benéztem, előbb- utóbb remélem összejön a csapat (ismét).
Vincze László írta 6 napja itt:
Szervusz Józsi! Olvasom a verseidet, kb. mennyit írtál eddig? Régen nagy élet volt itt, rengeteg új verssel. Az élet kissé tovasodort most talán ismét megpróbálhatjuk, ha lesz hozzá elég aktív. tag!
Harmath Jozsef írta 1 hete itt:
én sokat vagyok itt...üdv
Vincze László írta 2 hete itt:
Ha van még valaki írjon!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Egyedül nem vagyok.
Tollpihe
Karácsonyi gondolatok
Zivatar