Valentin nap
Február közepe van,
a tél már levetette hófehér ruháját,
a fagy dermesztő szilaj seregei,
megtépázva elkezdték visszavonulásukat.
A nap éltető sugarai legyőzik a hideget,
a melengető fénytől fellélegzik a határ.
megújulva újra éled a világ,
s a réten ismét előbújik sok virág.
A hóvirág bontogatja szirmait,
ibolyától kéklik a
táj,
oly csodás a kép és a
hangulat,
hol még a százszorszép is bólogat.
Utat talál egy csodás életérzés,
mit elhoz az ébredő
tavasz,
rabul ejt, megbabonáz, mert itt a kikelet,
megdobban a szív és jő a szerelem.
A madár sereg vidáman csivitel,
vadgalamb turbékol az ágon,
nap ereje elűzi a felhők árnyékát,
mennyei fény szédíti a lelket.
Engem is eltölt egy csodás feszültség,
valami megmagyarázhatatlan,
édes örömteli különleges remegés,
oly légies mint egy bűbájos álom.
Behunyom szemem és rád gondolok,
különleges vagy ebben a szép tájban,
szemed mint az égen szikrázó csillag,
hajad a fényesen ringó búzatengert idézi.
Mosolyod a mennyekbe repít,
tested csodás alakja megbabonáz,
bársonyos tekinteted fokozza vágyam,
hogy öleljelek és egyé váljak veled.
Fenséges, felemelő mit irántad érzek,
átjár az élet melege, izzó szívem rád vár,
a kósza felhő rólad mesél, s kérem súgja füledbe:
halkan, sóhajtva nagyon szeretlek.
2009-02-10 Ágota
Kapcsolódó bejegyzések:
Szeretnék szeretni
Mire várunk
Először
A boldogság nyitja