Él egy Kislány a nagyvilágba,ki
Apját,Anyját már haza hiába várja.
Mert hirtelen árva lett szegényke,
Szüleit egy rossz ember megölte.
Nézd mily gyáva,mily árva,
Nincs otthona se családja.
Nincsen Anyja ki megetesse, ki
Este mindig az ölébe vette.
Mesélt neki pillangókrol,madarakrol,
Mesélt neki , egy szebb világról.
A kislány szívében- e világ összeomlott,
Mert kiket szeretett,az mindkettő halott.
Nem is érti ez mért történt meg?
Mért gonoszak jókkal az emberek?
Most csak ballag esőben és napsütésben,
Egész nap szinte szojan, és étlen.
Szakadt kötője zsegében bogyó és bogár,
Mert nem kap enni, ételre hiába vár.
Csak bólyong már a nagyvilágba,
Azt sem tudja hol van a Hazája.
Hol van Anya ?-a naptol kérdi,
De az csak süt nem válaszol néki.
Egyre nehezebb a lába úgy érzi,
Közben útján egy kismadár kíséri.
Mert árva Ő is mint a lányka,
Egy viharban elpusztult a párja.
A bolyongástol elfáradt már a lányka,
De hol alszik?- hisz nincsen ágya!
Este a csillagos ég a takarója,
Puha fű és széna a kispárnája.
Álmában Anyja karjában pihen,
Halkan szól,Anyám!-már nem éhezem.
A kismadár az alélt lányhoz repül,
Aki fekszik a földön,szinte élettelenül.
Csőréböl vizet cseppent a szájába,
Ne menj el, ne hagyj itt Te kis árva !
Meglátod egyszer szebb világban élünk,
Hol nem kel éheznünk, sem félnünk.
Simogatja szárnyávan,mint egy Édesanya,
Ne félj el jő a szebb világ!- halkan csipogja.
Hol van az a világ?- kérdi a lányka,
Ki sírós szemmel , a csillagokat bámulja.
Ott fent hol szüleim várnak engem?
Hol nem kel félnem , sem éheznem?
A Menyek országába talán megtalálom?
Hol Szüleimmel a találkozást alig várom?
Reggel az emberek egy kislányt holtan találtak,
Kezében egy halott kismadár,ki az árva lánnyal
A SZEBB VILÁGRA VÁRT!
Kapcsolódó bejegyzések:
A csend hangjai
Veled? Kérlek. Örökre!
Egyedüllét...
Magány