Szavakat festek a számmal,
Ó, rád kenem álmaim
Nevedet írnám az égre,
Ha lennének szárnyaim,
Magas láz űz messze tőled,
S mégis te vagy a gyógyír,
Vallomásokat köhögök fel,
S várom, hogy csókjaiddal gyógyíts,
Lángfelhők borítják lelkem színét,
A tűzmadár rakott fészket a szívem mélyén,
Egyetlen tojás mit ott hagyott,
S a kikelt fióka vágyaimmal táplálkozott,
Forró fejjel, forró vérrel,
Kívánlak téged minden éjjel.
Álmaimban messze szállok,
Ágyaimban veled hálok.
Fogyó Holdnál izzó éjjel,
Lelkünk összeforr buja kéjjel.
Lángot nyelve a lelkedbe látok,
Egy ördög vagy kit a szívembe zárok.
Forró fejjel, forró szívvel,
Kívánlak téged minden éjjel.
Ölelésed éden kertje,
Szerelmünknek bűnös verme.
Kongó órám fogyó perccel,
Félelem tölti részeg lelkem.
Lekések rólad, ha itt maradok,
Ébrednem kell, tovább nem álmodhatok!
Hullócsillag örök fénnyel,
Lelkem telik félelemmel.
Mit kell tennem, hogy elfogadj engem,
És belém szeress?
Ó, hogy belém szeress,
Hogy belém szeress!
Átkozott a kéz, mely bőrödhöz ér,
Ha nem az enyém!
Átkozott a száj és hamis a csók,
Ha nem én adom!
Saját vad tüzed emésszen meg,
Ha elárulsz engem!
És minden reggel csókjaival
Júdás ébresszen fel!
Forró fejjel, forró vérrel,
Kívánlak téged.............
Kapcsolódó bejegyzések:
A robot (version 1.0)
Sebesség mámor
Nem szeretlek!
A követelő