Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Kishonthy Csilla | 5 hozzászólás
Sikolt a lelkem,
Valaki kerget,
Felriadok.
Remegő testem ébred,
Verejtéktavon...
Behunyom szemem,
Hogy visszanézzek,
Remegve, tétován...
Jön már, itt van, látom arcát,
És már tudom:
Nem az életemért,
Az életem elől futok...
13 éve | Kishonthy Csilla | 2 hozzászólás
Szunnyadó ihlet, sóhaj,
Lelkemből felszakadó.
Rohanó napok,
Kavargó gondolatok:
Még mit tehetnék? Hol?
S én egyáltalán ki vagyok?
Néma most a klaviatúra,
Láthatatlan a tinta,
Elcsendesedek én is. Néha
Úgy érzem mélybe zuhanok,
De talán csak fáradt vagyok.
Nézem a távozó Óévet,
Meg sem fordul, csak
Kezével int csupán, tudom,
Átlépi lassan az időhatárt.
Családom közé megyek,
Csak nézem őket, csak hallgatom.
Ajándék, hogy itt vannak velem,
S hogy én velük itt vagyok.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás