A nap forró leheletével megérintette

a mindenséget, és az embereket, kik

bágyadtan keresik a hűs habokat, és

a fák árnyékát, ahol megfáradt testüket

pihentetve várják az esti lágy szellőt,

hogy felhevült testük és lelkük a

forróság leheletétől megszabaduljon.

A nap csak egyre süt, már elviselhetetlen,

mert a forróság tönkretesz mindent,

embert,növényt ,állatokat, drága földet,

mely mohón várja a nyári záport,hogy

szomját oltva nevelje a kiszáradó fákat

növényeket, megitassa a szomjazó állatokat,

kik a hűs fák alatt,elepednek,egy csepp vízért!

Jó volt veled, soha nem felejtem el,

Ahogy átkarolt két kezed,

S én nem engedtem el.

Gyorsan elszállt az idő,

S tova szállt a nyár,

Hetek óta Szerelmem keres,

De nem talál!

Furcsa így egyedül,

Oly üres a világ,

Hiányzik a Szerelmed,

És hiányzik a szád!

Maradt bennem sok-sok emlék,

Melyet nem felejtek el,

Még mindig Szeretlek

Ezt neked tudnod kell!

Elszállnak az évek, De vége van mindennek,

S tova száll a nyár. Hisz síromba tesznek.

Drága kis Szerelmem, S te remegő kézzel,

Az élet csak téged vár! Csókot hintesz nekem.

Hajad ezüstben úszik, Elbúcsúzol tőlem,

Belepi az őszi dér. Hisz ezt diktálja szíved.

Drága kicsi szívem, S remegő szemedből,

Az életed minden kincsnél Kicsordul a könnyed.

Többet ér!

Remegő kézzel, Drága kicsi szívem,

Koporsómnál állsz. Ez volt az élet.

Olyan hajlékony ez a szó,

S oly szelíd, türelmes.

Mint öbölben ringatózó hajó,

Ha a kikötőbe Szerelmes.

Zúghatnak messzi, vad viharok,

Tombolhatnak hullám telivérek,

Elcsitulnak a szívszaggató jajok,

Ha e szó lelkével hozzád érek.

Egy érintés csak az éjszakában,

S csókom máris zizegve rendül.

Örök titkom e szó:

A halálban is Szeretlek,

S egy Életen keresztül!

egyre megy

integet a hegy
hív vajon vagy azt mondja
eredj
nem is tudom a hegy
vagy az erdő a fák csupán
azok fogadnak ma
ezen az éjszakán
utat készítenek
a hegy hajlatán
egyre feljebb emelkedem
megszületik a csoda
így már a csúcsot elérem
velem az erdő
minden szál fa
tudja a hegy
támad vagy óv
az most már
egyre megy

Ez a mai nap más mint a többi,az

Ember szíve is elszorul, úgy érzi.

Ma van a NEVED napja lányom,

Felköszönthesselek, már alig várom.

Magdolna, mert így hívnak tégedet,

Mikor megszülettél-e nevet adtam Néked!

Édesapád boldogan vett karjába,

Hisz megszületett a várva-várt kislánya.

Boldog és szeretett teljes volt életed,

Hisz a mai napig mindenki szeret tégedet.

Édesapád már nem tud felköszönteni,

Hisz a Menyek országába ment megpihenni.

De tudom,hogy onnan is vigyázza léptedet,

Hisz velem együtt,mindennél jobban szeretett.

Pénzár Miklós Csaba .
ÁLOM...

Álom,álom te édes álom,
ha kell a próbát kiállom,
ha kell,a véremet ontom
a királylány kezét,akarom
apja ,a jó,ősz öreg király
adja lányát és birodalmát
ki megöli a bősz sárkányt
elveszítve a vitézek javát
ezzel szabadítva,országát
megadva a boldogságát
Aztán tartották esketését ,
szépséges királyleányét !
Velem,ki boldoggá tettem
2013.júli.11.
Nagyatád .                                                     http://www.youtube.com/watch?v=Tar8yYWOObQ&list=RD02FrN1Y2YVXUY                                         

Egy hely, ahova nem szabad mennem.

Amiről nem szabad beszélnem, de mégis megteszem.

Ártatlan távolság, egy könnycsepp szememben.

Egy hely, ahova nem szabad mennem.

Akaratom ellenére,mégis rabja lettem.

Menekültem könnyes szemmel

És közben a csillagokat néztem.

Akaratom ellenére,mégis rabja lettem.

Ez az az élet, ahol én már elestem.

És így ő lett a hatalom bennem.

Hatalom,amely fáj és nem gyógyít

Ez az az élet, ahol én már elestem.

Mint egy régi emlék, valahol bennem él.

Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép; 

a hegyről nézve egészen más a kép. 

Istened nem egy mostoha, nem azt nézi,

hogy elmajszolt az idő vasfoga. 

Nem érdekli Őt, mennyire mély a zsebed, 

Ahogy az sem, hogy hová ér el a kezed, 

hogy az iskolapadot meddig, mióta, 

hány különböző helyen koptatod. 

Ne úgy láss, ahogyan a világ láttatja 

a mocsok a csatornáidat áthatja…

Az egyetlen igaz mérce: a Biblia:

A Magasságos Isten beszéde.

A legfontosabb, hogy szíved jó föld legyen,

A mag behullik, s jó gyümölcsöket terem.

Ki motoz, ki perceg, tán a szú az, ki rágja a perced

Akár rövid, akár hosszú, nem bosszú

Semmi más, csupán az elmúlás

Apró lyukacsos lesz a nerced, ha a moly, komoly kárt akar neked tenni,

Mert, nem szeret téged bennelátva lenni

Lenni, vagy,

Nincs vagy, hisz, itt vagy

Látlak, érezlek, lüktet a véred, s, ha megéred, megérem,

Hogy megértük egymást, és ha együtt,

Akkor a megértés jegyében, jegyével

Utaztuk le a kifizetett, megfizetett utat

Ne aggódj akkor se, ha eljő, az aggkor,

ez az, amit egykor reméltél,

S, Istentől, oly sokszor könyörögve kértél

Éltél

Padok

Kis falu a csendes domb ölén,

Távolra, csak a kereszt látszik,

A templom messzi-tetején.

Szorgos kezek emelte,

Évszázados falak, melyek közt

Egykor a lélek megnyugvását lelte.

„Istenem, szánd meg nyomorult életem,

Adj bő termést, bort, búzát,

Hogy etetni tudjam mindenik gyermekem!”

A tömött padokból így hangzott az ének,

Hitték, hogy az Úr hallja, és bíztak,

Hogy szebb s jobb lesz majd az élet.

A fiúk félték és tisztelték az apát,

Oly kor volt akkor…

És a lányok megfogadták anyáik szavát.

Elindult egy magyar termékekért mozgalom, mely szeretné felhívni mindenkinek a figyelmét a magyar termékek,

Szolgáltatások vásárlására, fontosságára mely kilábalást hozhat reménytelennek tűnő helyzetünkből.

Dicsőséges vér nélküli felemelkedést szeretnénk, nemzetünk talpra állását "máról - holnapra"

Elérhetjük, ha végre teszünk is érte, azzal, h odafigyelünk mit veszünk. Első lépésként

Minden hónap 7. Napján "magújulásként" arra kérünk mindenkit aznap csak

Magyar terméket, szolgáltatást vásároljon.

Kinyitom szemeim, elvakít a félelem

Aztán lehunyom, sötétség a mindenem.

Hosszú órákig fekszem az ágyon,

Csendben, mozdulatlanul, kicsit már fázom.

Gondolataim más világba tértek el.

Egy olyan világba, ahol már nem létezem.

Száz kérdés motoszkál bennem,

Nem hagyja nyugodni lázadó lelkem.

Választ nehezen találok,

Gondolkodom, tanácstalan vagyok.

Elképzelem, ahogyan koporsóban fekszem,

Porrá váló halott testem.

Halál után is van élet?

Aranyló búzamező ring a nyári szélben,a megérett kalászok

        Büszkén tartják fejüket,a napsütésben.

Míg beérett tépte vihar eső áztatta,vagy éppen a meleg

        Napsugár lágyan símogatta.

Az időjárás szeszélyeinek mindenkor ellen állt,hogy megóvja

        Minbdentől fejlődő kalászát.

Most az emberek vidám zeneszóval vonulnak a határba,hogy

        A megérett kalászt, a kaszájuk rendre levágja.

Cseng a kasza penge, ahogy fenik az aratók,vidám dalba

          Kezdtek a szorgos marokszebők .