Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatör versírók klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogozhatsz, versenyezhetsz stb.
Szeretettel várunk és örömmel fogadunk :))
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatör versírók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Kui János | 2 hozzászólás
Írta: Kui János
Záporos, hajnali sötétben ébredtem,
sötét a hajnal, és zápor is terheli.
Ilyenek egy idő óta a napjaim,
örömöt, nevetést régen nem élvezi,
nyugtalanok, fájdalmasok az álmaim.
Nem is hiszem, hogy ragyogna még rám a nap,
virágos zöld mezők is mind elhervadtak.
A gazdag lombú fák nem hívnak a hegyre,
és nem locsog nekem tiszta vizű patak,
nem segíthet rajtam senkinek kegyelme.
A hűvös kegyelem már nem is kell nekem,
úgy állok, mint a ledönthetetlen szikla,
melynek oldalára fel vagyon karcolva:
állj meg keményen a helyeden te, ember,
ha mindenkit szeretsz, feljutsz a magasba.
Ma is belőtted magad, ma ismét jó volt.
Ma se láttad a Napot, és nem érdekelt a Hold.
Ma is magasra szálltál, ma is messze vagy.
Ma se tudom merre jársz, és hogy, hogy érzed magad.
Talán jobb lett volna, ha ott hagylak, akkor,
És nem törődöm veled.
Most nem kéne kocsikáznom se hajnalig,
Hogy téged keresselek.
Ezerszer eljátszottuk már ezt, ezerszer úgy unom,
Hogy egy buta picsát
Kell ültetnem a kocsimba minden hajnalon.
Tudom én is, szar az élet, hisz én is ebben vagyok,
De ha most feladnám,
Később hogy hihetném, hogy várnak még szebb napok.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás