Varázslat napján

Szarvas-szán száll  égen át,

Nem más ő, mint  Mikulás !

Széles mosoly, teli zsák, kis cipők és kiscsizmák,

Havas hajnal, szeretet, széthinti, mint kincseket.

Lopakodva járja be a házat,

Örömet s jókedvet hagyva hátra!

Fényáradat, varázslat, búcsúzik a Szakállas !

Pompáját siratja az ősz,

elszáradt ágak közt

kósza röptű szél kergetőz'

kint halkan esőz.

Szürke égbe mártják

kopasz karjukat a fák

Csend van és hallgatás.

Elnémul a táj,

a tetszhalott világ

ébredésre vár.

Megváltót kér az imádság.

Feléled a jóság.

Múlik a fájdalom, a kín

Puhán havazik 

Megbékél az ember.

Várja ünneplőben,

feléledő hitben,

hogy a kis-Jézus

újra megszülessen.

Angyali szárnyak szárnyán

Ezernyi hópihe fedi be testemet

Vágyom a fényre, az édes meleg fényre !

Hűséggel figyelem a pompás égi képet

Kérlek Uram, kérlek Téged

Jeges szívem térítsd észre !

A hócsipke hidegséget lehel

Gyengéd érintésre sem felel

A vágy mennybe szálljon

Ujjongó örömmel lássam a világot

Kérlek Uram, kérlek Téged

Jeges szívem térítsd észre !

Csüggedt alázattal leborulok eléd

Fehér csipkés szőnyeged teríts le elém

El nem fogyó kegyelmed keresem

Melyet hittel figyelek

Kérlek Uram, kérlek Téged

Jeges szívem térítsd észre !

Lassú éjazakán

hömpölyög a sötét

Az utca tuloldalán

imbolyog a fény

Lassú szél nyöszörög

Köd hasal a folyóra

éjfélt üt az óra.

Talpam alatt ropog

a gyöngykavics tegnap

Hazafelé tartok

Alkonyba fut utam,

a távolt nem látom.

Feslik az őszidő

Érzem a tél nehéz lesz,

de shoppingolni éjjel is lehet.

Pénzért megvehetők

a vonalkódos vágyak,

Üritik pénztárcámat,

a felesleges holmik.

A zaj megbékél a csenddel

A dércsípte hajnal 

húvösbe ébred.

Megeredtek az ég könnyei

menedéket keresek, megterhelt lelkemnek.

Eltűröm ami ellenemre van.

Meguntam a gyönyört, fáraszt a tekintély,

tekinteted sugarával szabadíts meg.

Szétdarabolt életemet megeleveníted,

új életet tudsz formálni a megrepedt lelkemből.

Ajkam nehezen nyílik szóra,

hisz ahol kifogyott az emberi szó, ott kezdődik az Isteni !

Maradj jónak életed végnyarán.

Ne bánd, hogy szerettél igazán.

Ha vár rád a szívmagány

és egyre halkul körötted a világ,

ne bánd.

A vágyak kiléptek belőled.

Napjaidat fűszerezik az emlékek,

őrizd a szépet.

Jó, hogy már nem zaklat az élet,

öregséged a vezeklésed.

Csendben elhagy a lélek,

a tél szelíden eltemet.

Szegénység, kéregetés,

Otthontalan, éhezők,

Földönfutóvá lenni,

Könyörtelen, alázat,

Elnyűtt sorsok,

Vigasztalan vigasztalás.

Nyomorultság és megvetés.

Gyűlölet s irigység,
Gyaláztatás.
Halál kötelei és a pokol szorongattatásai,

Feltápászkodni a nyomorultságból és a megvetettségből

Mit hoz a könyörtelen holnap.

Talán segít a hit és a könyörgés

 Imádsággal vigasztalódjunk és erősödjünk !

Ki szerelmem vagy szerelmem,

Szerelmemmel tántorítalak el.

Hűségem csak tiéd,

ki játszik szívemmel nem lesz az enyém,

melegséget adó szépség és reménység,

átaludni minden álmokat,

életet élni boldogan,

rám és rád vár a boldogság szigete

teremtve együtt azt, minek neve szerelem.

Beburkolódzik lényünk, majd kienged,

hol szomorúság, hol vidámság tölti el lelkemet,

a szerelem csíráját oltom el.

Megalkuvásnak helye nincs,

reményhez reményt fűzni,

reménytelenséget űzni.

éreztem meg a poklot:
ezért én nem viszek nekik se bonbont se csokrot.
A székben ülve tudom mindenkiben járkál a félélem,
mert az ember foga e világban bizony egy lételem.

Nem értem miért hagyja ott fent az égi teremtés,
hogy mindenki életében helyet kapjon a szenvedés.
Fémből készült fogóval tekergeti a fog csontot,
nyugalom a doktornő mindenre csak ennyit mondott.

Előre hátra azt meg jobbra balra,
én csak ott ültem s meredtem a falra.
Bele markoltam a bőrből készült székbe,
vártam a végét s fel néztem a fénybe.

Mysty Kata
Elbocsátó szép lángom

Harcom az arcom.
Szemem a kardom.
Szívem a dalom.
Fegyverem a szám!
              *
Elbocsátó szép lángom
meggyújtja még tavaszod
tüzét, szenderegsz bennem,
de majd újra büszkén égsz!
              *
Harcom  lázas arcom!
Szemem kardomon él.
Szívem hallod? - a hattyúdalom.
Fegyverem néma szám!