Kicsit többet vagyok most egyedül.

Így sikerült a mai termésem. Fogadjátok sok szeretettel!

A hármashatár, egy csúcsán

Elbucsuzni nem kell tőletek....

El innen szörnyű szörnyetegek! 

S most mindenkinek, köszöngetek.

Elme, képzelet látomása. 

Harmat, pára, a felhő szára. 

Felakasszam magam egy fára? 

Elfogy a reménység, egyedül. 

Lógatom ajkam, elszenderül... 

A testem a lelkem sebesül. 

Mintha mostan, szelíd szél fújna!?

Urunk, tekints le a balkonra

Emlékek... szekér, kenyér.

milet ihol?, az csíkar!

Csendes ez, igen szíkar.

Fegyver... tabletta altat,

itt-maradt lekek; kövek.

Érteni követelnek!

Idegenek...  alkották,

káoszt; amely elvesztett.

Egy országot meneszett.

Bölcsesség...ne, ne segíts,

nekik soha!, alkonyra.

Tekints le a balkonra.

Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 1. kötetemegrendelhető!

A könyv eredeti dokumentumokkal és levelezésekkel illusztrálva mutatja be

Móricz Jánosnak az ecuadori Tayos-barlanggal kapcsolatos kutatásait.

A legtöbb dokumentum első publikációként szerepel a kötetben,

így érdeklődőknek és kutatóknak egyaránt hiánypótló a mű.

Ára: 3.900,- Ft

A/4-es formátum, 190 oldal
ISBN 978 963 0870 320 (így lesz az Országos Széchényi Könyvtárban is)

(ajánlott küldeményként + 705,- Ft postaköltség)

Korlátozott példányszámban megrendelhető.

A temetőben.

Magányos kopott sírkő

Rajta vésett festetlen betűk

Évszám hogy száz éve halott.

A föld sima, kemény, nincs sir halom

Hogy mi a neve nehezen megtudom

A vésett betűk siklanak ujjamon

Egyedül fekszik se feleség se gyerek

Rég elfeledte öt az emlékezet.

Szinte hallom nyögését a talpam alatt

Mintha sulyom nyomná csontjait

 Hátra lépek nyomom se marad

Kutatom, zavaromat látja e valaki

Kinek kell e sírhely, ha nincs, ki emlékezzen.

A nap forró leheletével megérintette

a mindenséget, és az embereket, kik

bágyadtan keresik a hűs habokat, és

a fák árnyékát, ahol megfáradt testüket

pihentetve várják az esti lágy szellőt,

hogy felhevült testük és lelkük a

forróság leheletétől megszabaduljon.

A nap csak egyre süt, már elviselhetetlen,

mert a forróság tönkretesz mindent,

embert,növényt ,állatokat, drága földet,

mely mohón várja a nyári záport,hogy

szomját oltva nevelje a kiszáradó fákat

növényeket, megitassa a szomjazó állatokat,

kik a hűs fák alatt,elepednek,egy csepp vízért!

Jó volt veled, soha nem felejtem el,

Ahogy átkarolt két kezed,

S én nem engedtem el.

Gyorsan elszállt az idő,

S tova szállt a nyár,

Hetek óta Szerelmem keres,

De nem talál!

Furcsa így egyedül,

Oly üres a világ,

Hiányzik a Szerelmed,

És hiányzik a szád!

Maradt bennem sok-sok emlék,

Melyet nem felejtek el,

Még mindig Szeretlek

Ezt neked tudnod kell!

Elszállnak az évek, De vége van mindennek,

S tova száll a nyár. Hisz síromba tesznek.

Drága kis Szerelmem, S te remegő kézzel,

Az élet csak téged vár! Csókot hintesz nekem.

Hajad ezüstben úszik, Elbúcsúzol tőlem,

Belepi az őszi dér. Hisz ezt diktálja szíved.

Drága kicsi szívem, S remegő szemedből,

Az életed minden kincsnél Kicsordul a könnyed.

Többet ér!

Remegő kézzel, Drága kicsi szívem,

Koporsómnál állsz. Ez volt az élet.